Írásom a katonai képzés (katonapedagógia) és a kompetenciafejlesztés keresztmetszetében elhelyezkedő, angol nyelvű tanulmányokból leszűrhető tanulságokat vizsgálja annak érdekében, hogy feltárja a kurrens trendeket, melyek a magyarországi kadétképzés szempontjából is hasznosíthatóak. A ScienceDirect adatbázisára alapozva végeztem szisztematikus irodalmi áttekintést: az elemzés alapjául szolgáló korpusz létrehozása után a kérdéskört tematizáló főbb topikokat mutatom be, illetve azokat a tudásterületeket, melyek kontextusában (a nemzetközi tudományos térben) megszülettek ezek az eredmények. Az eredmények egyben megmutatják a publikációs trendekbe való becsatlakozás hazai lehetőségeit is, hiszen az általam összegyűjtött tanulmányok között nincsen magyarországi vagy magyar intézményi affiliációval rendelkező szerző.
This study firstly emphasize the importance and relevance of analysing newsreels from a history of education aspect, which is a blind spot in the Hungarian research. The official Leninist ideology deeply influenced the genre, used as a channel of overall propaganda, during and after the communist takeover, between 1945 and 1954. Production and broadcasting depended on the political goals and turns of the Communist Party, combined simple messages with easily understandable narrative forms, to support campaigns, spread intended knowledge and so on. The footages has now digitized and open to access for everyone (https://filmhiradokonline.hu/): using the webpage, through a three-step data collecting and selection process, a database made, with 205 items to analyse. Three archetypes, basic storytelling forms are detected, I called them metaphorically One from the many, Occupying space and Learning society. The development and progression of the country after WW2 always represented in individual life-stories and personal backgrounds to get close these stories to the audience, trying to make Soviets and communists more popular. At the same time, more and more spaces are occupied by the new power, both physically and symbolically, for example the former castles became schools, training sites, etc., which signed the expropriation the past, too. Definition and scope of education extended in the discourses, because every member of the society would learn repeatedly the language of the new establishment. Propaganda and persuasion was overall in this process, one could not avoid interacting and reflecting somehow to this. ; Este estudio destaca, en primer lugar, la importancia y relevancia de analizar los noticiarios desde el punto de vista de la historia de la educación, que es un punto ciego en la investigación húngara. La ideología official leninista influyó profundamente en el género, utilizado como canal de propaganda general, durante y después de la toma del poder comunista, entre 1945 y 1954. La producción y la ...
The Khrushchev-inspired transformation of the school system affected the whole Central Eastern European region and determined pedagogical discourses for years. After the fall of Khrushchev (in 1964), the process stopped and the original goals were modified – in Hungary and everywhere in the socialist bloc. According to the evaluation of the reform after the fall of Khrushchev and the remembrance policy of the Kádár Era, the entire process was to be forgotten. This is definitely characteristic of the actors who participated in preparing decisions: although the School Reform Committee had formulated the main principles of the transformation (translating ideology into pedagogy), its members were barely referred to later, at most in one sentence as a warning. Chosen by party leaders, decision-makers were not mentioned in public in the 1960s or thereafter. In this paper, I briefly outline the historical context and then the theoretical aspects, which have prompted me to employ prosopography; in the second half of the study, an analysis provides a good example of this methodology. ; A Hruscsov által 1958-ban kezdeményezett oktatáspolitikai átalakítás az egész középkelet európai térségen végigsöpört, jó pár évre meghatározva a közéleti-pedagógiai diskurzusokat. Azonban Hruscsov bukása (1964) után megtorpant a folyamat, módosultak az eredeti célkitűzések Magyarországon és máshol is. A reform hatásai a mai napig érezhetőek (pl. az iskolarendszer reformja, a szakképzés, a koedukáció, a tananyag szerkezete, a középfokú oktatás expanziója), és a későbbiekben még fel-felbukkantak az átalakítás központi motívumai (pl. a politechnika, szocialista nevelőiskola), azonban Hruscsov bukása és a reform megítélése összekapcsolódott, a Kádár-rendszer emlékezetpolitikája a felejtés útját követte. Különösen igaz a hallgatás a hazai döntések előkészítésében részt vevő szereplőkre nézve: az átalakítás alapelveit megfogalmazó Iskolai Reformbizottság maximum említés szintjén bukkant fel a későbbiekben, nem is esett szó azokról a pártvezetés által kiválasztott döntéselőkészítőkről, döntéshozókról, akik az ideológiai-politikai akaratot a pedagógia nyelvére lefordították. Tanulmányomban a történeti kontextus rövid felvázolása után azokat az elméleti megfontolásokat ismertetem, amelyek a prozopográfiai módszertan alkalmazásához vezettek a kutatás során. A tanulmány második fele az elemzés bemutatásával a módszer alkalmazására nyújt példát.
